Értesítjük kedves Közönségünket, hogy a koncertre minden jegy elkelt!

Jordi Savall jelensége olyan, mintha egy reneszánszból itt maradt ibériai polihisztor élne közöttünk. Számos hangszeren játszik világszínvonalon, tudományos és ismeretterjesztő munkája a középkortól a barokkig igazodási pontot jelent a régizene művelői számára, karmesterként és hangszeresként készített felvételeit pedig többek között Grammy-díjjal ismerték el. A 83 éves időtlen mester személyesen mutatkozik be a miskolci közönségnek.

A programzenéket hagyományosan a romantikus szimfonikus költeményekkel hozzuk összefüggésbe, pedig már jóval korábban, a barokkban is szívesen komponáltak karakterdarabokat. Ezek a művek még nem minden esetben rímelnek rá annyira a megjelenített jelenségre, mint későbbi rokonaik, de sok esetben igazán kifejezőek. Händel Vízizenéje úgy kapcsolódik a vízhez, hogy amikor I. György király ünnepséget rendezett a Temzén, Händel zenéje szólt egy külön zenehajón. A mű állítólag annyira tetszett a királynak, hogy háromszor is eljátszatta az ünnepség folyamán. Telemann „Hamburgi apály és dagály” című vízizenéjében a tételek külön címeket is viselnek, mint például A szerelmes Neptunusz, A kellemes zefír, vagy A vidám hajós emberek. Telemann zenéjében úgy jelennek meg ezek a karakterek, hogy a táncok hagyományos lejtése és formája is megtartja az eredetiségét.
Gluck Don Juan legendát feldolgozó balettje az emberi érzelmek viharaiban játszódik. Megjelenik benne a szerelem, a kőszobor érkezése és a pokolba szállás is. A mű balett-történeti érdekesség is, hiszen Gluck itt alkalmazott először narrátort egy balettben, ami sokkal közelebb hozta a művet a közönséghez.